Intervenció

MILYEN ESETBEN AJÁNLJUK?

Az intervenció beavatkozást, jelen esetben kezelést jelent. A radiológiai intervenció olyan beavatkozás (kezelés), amely nem a betegség felderítését (diagnosztikát), hanem a már felderített betegség kezelését (terápiáját) jelenti. Valójában egy olyan műtéti beavatkozás, amely az érrendszerben annak elváltozásait, vagy az érrendszeren keresztül egy adott szerv bizonyos betegségeinek a gyógyítását célozza. Szemben azonban a nyitott műtétekkel, a radiológiai intervenció során csupán egy, esetleg két szúrásból és a továbbiakban ebből a szúrásból bevezetett tűn, katéteren, egyéb eszközön keresztül történik a terápia.

A radiológiai intervencióhoz – ritka kivételtől eltekintve – nincs szükség a beteg elaltatására.

Az, hogy az adott érbetegség szempontjából szóba kerül-e radiológiai intervenciós megoldás, vagy mégis nyitott műtétre van-e szükség, a beteget kezelő orvos és az intervenciós radiológus orvos konzultációja során dől el.

MILYEN KOROSZTÁLYNAK?

A radiológiai intervenciós kezelés indokolt esetben bármely korosztályban elvégezhető.

VAN-E KOCKÁZATA?

Minden orvosi beavatkozásnak, minden műtétnek van kockázata. A radiológiai intervenciós beavatkozások kockázata részben megegyezik az érfestés kockázataival. A kockázat egyénenként más és más, függően a beteg egyéb betegségeitől és az elváltozás súlyosságától. Csak abban az esetben javasoljuk, amikor a kockázatot kisebbnek ítéljük meg, mint egy nyitott műtéti megoldás kockázatát.

HOGYAN LEHET INTERVENCIÓS VIZSGÁLATOT KÉRNI?

Intervenciós radiológiai beavatkozást csak a beteget kezelő szakorvos kezdeményezhet.

VANNAK-E MELLÉKHATÁSAI?

A mellékhatások az intervenciós beavatkozás során előforduló olyan események, amelyek a beavatkozás elvégzéséből adódnak. Például, ha az ér megszúrása helyén kisebb bevérzés alakul ki, amely orvosi kezelés nélkül néhány hét alatt gyógyul, az mellékhatás. Ha azonban olyan nagy mértékű a vérzés, hogy az a végtag elvesztéséhez vagy súlyosabb következményhez vezet, az már szövődmény, amit idejében fel kell ismerni és el kell látni. Mulasztást akkor követünk el, ha a vérzést nem ismerjük fel és nem kezdjük el kezelni. A mellékhatás a radiológiai intervenció különböző típusainál más és más lehet, melyeket az egyes beavatkozás típusainál ismertetünk.

HOGYAN ZAJLIK A RADIOLÓGIAI INTERVENCIÓS VIZSGÁLAT?

A beavatkozás fajtájától függően másként. Minden esetben kikérdezzük a beteget a panaszairól, átnézzük az előző vizsgálatok eredményeit. A beteg a vizsgálatra előjegyzést követően érkezik. Az előjegyzés során a kezelőorvos tájékoztat minket a beteg állapotáról, betegségeiről. Sokszor ezeken a konzultációkon már eldől, hogy az intervenciós kezelés alkalmas-e a beteg gyógyítására. A vizsgálat előtt elmondjuk a betegnek a vizsgálatot és írásbeli tájékoztatót is kap, ami alapján felteheti kérdéseit. Vizsgálat közben végig tájékoztatjuk a beteget arról, hogy éppen mi történik, mit érezhet.

MIT TEGYÜNK A RADIOLÓGIAI INTERVENCIÓS VIZSGÁLAT ELŐTT?

A vizsgálat előtti tennivalókat kezelőorvosának elmondjuk. Kötelező a labor vizsgálatok elvégzése, melyből ellenőrizni tudjuk a vérzési-alvadási paramétereket és egyéb a vizsgálattal kapcsolatos eredményeket.

Az alvadásgátló gyógyszereket vizsgálat előtt nem szabad bevenni, de az egyéb magas vérnyomásra, szívbetegségre, tüdőbetegségre szedett gyógyszereket be kell venni. Az intervenciós beavatkozás előtti napon bőven kell folyadékot fogyasztani.

LELET KIADÁSA MIKOR TÖRTÉNIK?

A vizsgálat után néhány órával kapja meg a kezelőorvos a leletet. Amennyiben konzultáció szükséges, ez az idő hosszabbodhat.

ELŐJEGYZÉSI IDŐ?

Egészségbiztosítás terhére, beutalóval 3-10 nap.

A radiológiai intervenciós beavatkozás térítéses ellátásban magyar biztosított számára nem kérhető.

TOVÁBBI INTERVENCIÓS VIZSGÁLATOK

• Gyakoribb intervenciók: beszűkült erek tágítása
• Gyakoribb intervenciók: kóros erek elzáródása máj daganatokban
• Gyakoribb intervenciók: epeutak átjárhatóvá tétele
• Gyakoribb intervenciók: sejt és szövetmintavétel

Gyakoribb intervenciók: beszűkült erek tágítása

MILYEN ESETBEN AJÁNLJUK?

Az erek tágításán ma általában azt értjük, amikor az ér egy rövid szakaszú szűkületét vagy elzáródását vezetődróttal átfúrjuk, a nyílásba katétert (ballonkatétert) vezetünk és a szűkületet a ballon felfújásával kitágítjuk. Értágításáltalában abban az esetben javasolt, amikor egyszeres, rövid szakaszú szűkület (7 cm) vagy elzáródás (5 cm) igazolódott. Néhány diagnosztikai központban többszörös szűkületek tágítására is sor kerülhet. A radiológiai intervenció során végzett értágítás akkor hatékony, ha sikerül az érfal belső rétegét berepeszteni. Meszes, egyenetlen felszínű, az érelágazódáshoz közel eső szűkületek, elzáródások esetén javasolt stent beültetést is végezni, az esetlegesen fellépő mellékhatások megelőzése érdekében. A stent egy henger alakú vékony fémháló. Orvosi fémötvözetből (nitinolból) vagy rozsdamentes acélból készül. Feladata, hogy megelőzze az érfal kóros berepedésének terjedését, valamint az érfal felrakódásainak elsodródását, továbbá belülről támasztja meg a tágított érszakaszt.

MILYEN KOROSZTÁLYNAK?

A radiológiai intervenció során végzett értágítás indokolt esetben bármely korosztályban elvégezhető.

VAN-E KOCKÁZATA?

Azok a tényezők, amelyek az érfestés során növelik a vizsgálat kockázatát, itt is előfordulhatnak. Ezen kívül, az egyenetlen felszínű, szabálytalan szerkezetű, meszes szűkületek intervenciós tágításának nagyobb a kockázata, mert előfordulhat az érfal kóros irányú berepedése. Az egyenetlen felszínről, szabálytalan szerkezetű felrakódásból könnyebben sodródhatnak el apró darabkák, amit a keringés elsodor és ahol megakadnak, ott érelzáródást okozhatnak. Az ilyen jellegű szűkületek egyébként spontán is felrobbanhatnak és ilyenkor érelzáródást okoznak (infarktus!). A radiológiai értágító beavatkozás vérzéses szövődmények elkerülése érdekében a beavatkozást csak akkor végezzük el, ha laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőriztük a vérzési-alvadási paramétereket és azokat rendben találjuk. Ennek köszönhetően legfeljebb csak a szúrás körül alakulhat ki kis helyi vérzés. Azokban az esetekben, amikor nagyobb kockázatú felrakódások okozzák a szűkületet/elzáródást, akkor a tágítás előtt vezetjük be a fémhálót és csak ezt követően végezzük a tágítást.

Azért, hogy az esetleges szövődmények előfordulásának lehetőségét a lehető legkisebbre csökkentsük, az alábbiakat tesszük meg:

• az értágítás előtt a szükséges előkészítést követően végezzük a beavatkozást, majd utána a beküldő osztály figyeli meg a beteget, hogy az esetleges szövődmények (vérzés, hirtelen kialakuló érelzáródás) időben felismerhetők és elláthatók legyenek
• a beavatkozásokat nagy gyakorlattal rendelkező szakorvosok és szakasszisztensek végzik
• korszerű, műszakilag rendszeresen ellenőrzött berendezéseket használunk
• csak nemzetközileg is elfogadott kiváló minőségű eszközöket és kontrasztanyagokat használunk vizsgálatainkhoz

HOGYAN LEHET VIZSGÁLATOT KÉRNI?

Radiológiai intervenciós beavatkozást csak a beteget kezelő szakorvos kezdeményezhet.

VANNAK-E MELLÉKHATÁSAI?

A helyi érzéstelenítés feszítő, csípő érzéssel jár. A bőrfertőtlenítő az arra érzékenyeknél bőrgyulladást okozhat. Bővebb tájékoztatást a beavatkozás előtt munkatársaink adnak.

HOGYAN ZAJLIK A VIZSGÁLAT?

A radiológiai katéteres értágítás kisműtői keretek között, fekvő helyzetben, éhgyomorra történik. Helyi érzéstelenítés után vagy a könyökhajlati, vagy a lágyékhajlati verőeret szúrjuk meg, ezen keresztül speciális katétert vezetünk a szűkült (beteg) érszakaszba, a szűkület megfelelő részében megállítva a katétert a ballont felfújjuk és ezzel a szűkült érszakaszt feltágítjuk, azaz a szűkületet megszűntetjük ill. csökkentjük. Szükség esetén a szűkült érszakaszt stenttel belülről “megtámasztjuk”, stabilizáljuk. A tágítás után ellenőrző érfestést végünk azért, hogy meggyőződjünk a korábban szűkült ér átjárhatóságáról, megfelelő tágasságáról, majd a katétert kihúzzuk az érből és a szúrás helyét a vérzés elállásáig szorítjuk. Nyomókötést helyezünk fel.

A beavatkozást követően pihenés, ágynyugalom javasolt.

Az ér megszúrása és tágítása is alkalmanként rövid ideig tartó fájdalommal járhat. Az addig a szűkület miatt csökkent vérellátású szervben a vérkeringés javulása átmenetileg melegséggel, esetenként égető érzéssel járhat.

Attól függően, hogy adott ér milyen szervet lát el vérrel, különbség van a gyógyszeres előkészítésben és utókezelésben is. Természetesen különbség van a kockázatban is. Tudnunk kell, hogy nem kezelt érszűkület esetén az ér által vérrel ellátott szerv elhal, infarktus következik be, ami attól függően, hogy melyik szervről van szó, végtag elvesztéséhez, bénuláshoz, halálhoz is vezethet. Ezért feltétlenül szükséges a keringést fenntartó (értágító) beavatkozás elvégzése, ami történhet nyitott műtéttel, vagy radiológiai intervencióval. Ezen terápiás beavatkozásoknak is van azonban kockázata: sikertelen értágítás esetén az alsó végtag elvesztése, az agyat ellátó ér esetén bénulás vagy halál, a koszorús erek esetén infarktus, halál következhet be.

MIT TEGYÜNK A VIZSGÁLAT ELŐTT?

A radiológiai intervenciós vizsgálatot megelőző napon a vacsorát követően ne étkezzen, legfeljebb nem szénsavas folyadékot fogyaszthat. Amennyiben fél, szorong, ami egyébként természetes, akkor éjszakára nyugtatót vagy enyhe altatót célszerű bevenni. Erről kezelőorvosát kérdezze meg. A beavatkozás reggelén ne egyen, ne igyon. Amennyiben magasvérnyomásos betegség, vagy szívbetegség miatt rendszeresen szed gyógyszert, azokat szedje be. Alvadásgátlót és bizonyos cukorbetegségre való gyógyszereket tilos bevenni. Kérdezze meg a kezelőorvosát, vagy a vizsgálatot végző radiológus orvost!

Amennyiben az értágító beavatkozással vizsgálattal kapcsolatos egyéb kérdése van, célszerű a radiológus orvossal beszélnie a vizsgálat előtt. Feltétlenül tájékoztassa a vizsgálatot végző radiológust, ha korábbi kontrasztanyagos vizsgálat során kiderült, hogy a kontrasztanyaggal szemben túlérzékenysége van, vagy a fémekre (bizsu, fém óraszíj stb.) érzékeny! A kontrasztanyaggal szembeni túlérzékenység ugyanis súlyos, akár halálos szövődményt is okozhat! A fémekkel szembeni érzékenység a beültetett stentek korai elzáródását okozhatja!

LELET KIADÁSA MIKOR TÖRTÉNIK?

A vizsgálat után néhány órával kapja meg a kezelőorvos a leletet. Amennyiben konzultáció szükséges, ez az idő hosszabbodhat.

ELŐJEGYZÉSI IDŐ?

• Egészségbiztosítás terhére, beutalóval 3-10 nap
• Térítéses ellátásban magyar biztosított számár nem kérhető.

Gyakoribb intervenciók: kóros erek elzáródása máj daganatokban

MILYEN ESETEKBEN AJÁNLJUK?

A módszer lényege, hogy a daganatos máj verőereibe egy vékony műanyag csövön (katéteren) keresztül olyan gyógyszereket juttatunk be, amelyik egyrészt a daganatos sejtek szaporodását gátolja, másrészt elzárja a keringésből a daganatos területeket és aktivizálja a máj immunsejtjeit. A módszer nagy előnye, hogy a gyógyszereket közvetlenül a daganatot ellátó erekbe juttatjuk be és így nagyobb gyógyhatást érünk el úgy, hogy a többi szervbe kevesebb gyógyszer jut a keringésen át, ami a mellékhatásokat csökkenti.

Ez a kezelés az 1-2 cm-nél nagyobb daganatok esetén javasolt, mivel az 1 cm-nél nagyobb daganatok ellátásában egyre inkább a verőerek vesznek részt, míg a kisebb elváltozások a portális (a belek és a lép felől érkező vénák) rendszerből táplálkoznak. Mivel egyidejűleg több különböző nagyságú daganat is előfordulhat a májban, ezért célszerű a radiológiai intervenciós kezelést a vénás infúziós kezeléssel együtt, kombináltan alkalmazni.

MILYEN KOROSZTÁLYNAK?

Indokolt esetben bármely korosztályban elvégezhető.

VAN-E KOCKÁZATA?

A radiológiai katéteres értágítás kockázata megegyezik az érfestés kockázatával. Abban az esetben ugyanis, ha nem sikerül a katétert a megfelelő érbe vezetni, vagy egyéb ellenjavallatát találjuk a kezelésnek, akkor azt nem végezzük el. A vérzéses szövődmények elkerülése érdekében a beavatkozást csak akkor végezzük el, ha laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizzük a vérzési-alvadási paramétereket és azokat rendben találjuk.

A gyógyszereket csak abban az esetben adjuk be, ha megyőződtünk arról érfestés során, hogy a katéterrel a megfelelő érbe tudjuk bejuttatni azokat. A gyógyszer adása közben folyamatos EKG ellenőrzés folyik az esetleges ritmus-zavar azonnali észlelésére. A gyógyszer beadását átvilágítással ellenőrizzük. A beavatkozásokat nagy gyakorlattal rendelkező szakorvosok és szakasszisztensek végzik, korszerű, műszakilag rendszeresen ellenőrzött berendezéseket használunk. Csak nemzetközileg is elfogadott kiváló minőségű eszközöket és kontrasztanyagokat használunk vizsgálatainkhoz.

HOGYAN LEHET VIZSGÁLATOT KÉRNI?

A radiológiai intervenciós vizsgálatot onkológus szakorvos kéri, az elvégzett egyéb vizsgálatok eredménye alapján. Az onkológus szakorvos állítja össze a gyógyszerek fajtáját a daganat fajtájától függően, figyelembe véve, hogy vannak-e egyéb olyan társbetegségek, amelyek ellenjavallanak bizonyos gyógyszereket. Az egyes gyógyszerek kombinációját és mennyiségét is pontos számítások alapján határozzák meg.

VANNAK-E MELLÉKHATÁSAI?

Az érfestés során leírt mellékhatások mellett az alkalmazott gyógyszereknek is lehetnek mellékhatásai. Ezek: gyomorfájdalom, hányinger, hányás, verejtékezés, szédülés, szívritmus zavar. A gyógyszeres radiológiai intervenciós kezelést követően néhány napig tartó hőemelkedés, láz, hányinger, hányás lehetséges. Ezeket a mellékhatásokat lázcsillapítókkal, hányinger csökkentő gyógyszerekkel kezelhetjük.

HOGY ZAJLIK A VIZSGÁLAT?

A beavatkozás kisműtői keretek között, fekvő helyzetben, éhgyomorral történik. Helyi érzéstelenítés után vagy a bal könyökhajlati, vagy a jobb lágyékhajlati verőeret szúrjuk meg. Az érbe vékony műanyag csövet (katétert) vezetünk, melyet a máj verőerébe juttatunk el. Érfestést végzünk a májról, majd a katétert a megfelelő érbe vezetve beadjuk a gyógyszereket. A gyógyszer beadását átvilágítással ellenőrizzük, valamint az EKG-t is az esetleges szívritmus zavarok előfordulása miatt. A gyógyszer beadása után egy ellenőrző érfestést végzünk, majd a katétert kihúzzuk az érből és a szúrás helyét a vérzés elállásáig szorítjuk. Nyomókötést helyezünk fel.

A beavatkozást követően pihenés, ágynyugalom javasolt.

MIT TEGYÜNK A VIZSGÁLAT ELŐTT?

Az intervenciós vizsgálatot megelőző napon a vacsorát követően ne étkezzen, legfeljebb szénsavmentes folyadékot fogyaszthat. Amennyiben fél, szorong, ami egyébként természetes, akkor éjszakára nyugtatót vagy enyhe altatót célszerű bevenni. Erről kezelőorvosát kérdezze. A beavatkozás reggelén ne egyen, ne igyon. Amennyiben magasvérnyomásos betegség vagy szívbetegség miatt rendszeresen szed gyógyszert azokat szedje be. Alvadásgátlót és bizonyos cukorbetegségre való gyógyszereket tilos bevenni. Kérdezze meg a kezelőorvosát, vagy a vizsgálatot végző radiológus orvost! Amennyiben a katéteres radiológiai értágításos vizsgálattal kapcsolatos egyéb kérdése van, célszerű a radiológus orvossal beszélnie a vizsgálat előtt.

LELET KIADÁSA MIKOR TÖRTÉNIK?

A vizsgálat után néhány órával kapja meg a kezelőorvos a leletet. Amennyiben konzultáció szükséges, ez az idő hosszabbodhat.

ELŐJEGYZÉSI IDŐ?

• Egészségbiztosítás terhére, beutalóval 3-10 nap
• Térítéses ellátásban magyar biztosított számár nem kérhető.

Gyakoribb intervenciók: epeutak átjárhatóvá tétele

MILYEN ESETBEN AJÁNLJUK?

Abban az esetben történik ezzel a radiológiai intervenciós módszerrel az epeutak átjárhatóságának biztosítása, amikor a tükrözéses (endoszkópos) vizsgálat nem vezet eredményre. A vizsgálat célja az, hogy biztosítsuk az epe elfolyását a vékonybelek felé, vagy szükség esetén külső gyűjtőzsákba. A beavatkozásra olyan betegségekben lehet szükség, amikor az epe elfolyása nem biztosított az epeutak elzáródása miatt.

MILYEN KOROSZTÁLYNAK?

Indokolt esetben bármely korosztályban elvégezhető.

VAN-E KOCKÁZATA?

Ahhoz, hogy az epeutakat ezzel a radiológiai intervenciós módszerrel átjárhatóvá tudjuk tenni, a májon keresztül kell megszúrni egy epeutat. Eközben ereket is megszúrhatunk. Ennek következtében vérzés alakulhat ki, vagy kóros összeköttetés az erek és az epeutak között. A tű eltávolítása után a vér vagy az epe a hasüregbe csoroghat. Az elzáródott szakasz átfúrása közben az epeút sérülhet, de ez általában spontán gyógyul, ha az epeelfolyás biztosítva van. A vérzéses szövődmények elkerülése érdekében a beavatkozást csak akkor végezzük el, ha laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizzük a vérzési-alvadási paramétereket és azokat rendben találjuk. Ennek köszönhetően a vérzés általában spontán megáll. Amennyiben nem szűnik meg, érfestéses módszerrel zárjuk el (lásd: erek elzárása, embolizációja) a vérző eret.

Azért, hogy az esetleges szövődmények előfordulásának lehetőségét az epeutak átjárhatóvá tétele során a lehető legkisebbre csökkentsük, az alábbiakat tesszük meg:

• A beavatkozást követően a beküldő osztály figyeli meg a beteget, hogy az esetleges szövődmények (epeúti gyulladás, vérzés, légmell) időben felismerhetők és elláthatók legyenek
• a beavatkozásokat nagy gyakorlattal rendelkező szakorvosok és szakasszisztensek végzik
• korszerű, műszakilag rendszeresen ellenőrzött berendezéseket használunk
• csak nemzetközileg is elfogadott kiváló minőségű eszközöket és kontrasztanyagokat használunk vizsgálatainkhoz. Az említett szövődmények ma már, a szakmai szabályok betartásának, a betegek együttműködésének, a korszerű technikai eszközöknek, valamint az asszisztensek és orvosok gyakorlatának köszönhetően alig fordulnak elő.

HOGYAN LEHET VIZSGÁLATOT KÉRNI?

A beavatkozást csak kórházi fekvőbetegeken végezzük, a vizsgálatot a kezelőorvos kéri.

VANNAK-E MELLÉKHATÁSAI?

A helyi érzéstelenítés feszítő, csípő érzéssel jár. A bőrfertőtlenítő az arra érzékenyeknél bőrgyulladást okozhat. A máj megszúrása alkalmanként rövid ideig tartó fájdalommal járhat.

HOGYAN ZAJLIK A VIZSGÁLAT?

A beavatkozás kisműtői keretek között, fekvő helyzetben, éhgyomorral történik. Helyi érzéstelenítés után a jobb oldali bordaközben, vagy UH segítségével kiválasztott helyen szúrjuk meg a bőrt és vezetjük be a tűt. A tűvel megkeresünk egy epeutat és ide kontrasztanyagot fecskendezünk be. Az epeutak feltöltését követően egy vékony puha végű dróttal megpróbálunk átjutni a szűkült vagy elzáródott epeúton, majd erre a vékony drótra egy vékony műanyag csövet (katétert) húzunk rá ami a szűkült szakaszban összeköti az epeutat a vékonybéllel. Néhány nap múlva vékony fémháló vagy műanyag cső beültetésével belülről kitámasztjuk az epeutat, hogy hosszabb időn keresztül biztosítva legyen az epe elfolyása a vékonybelek felé.

Amennyiben nem sikerül átjárhatóvá tenni az elzáródást, a vastagabb katéterrel az epe külső elfolyását tehetjük lehetővé. Az elzáródott epeút átjárhatóvá tétele, kitágítása feszítéssel, fájdalommal járhat, ezért vizsgálat előtt erősebb fájdalomcsillapító injekció adására is szükség lehet. A végleges ellátásig a bevezetett katétert néhány napra, ha kell hosszabb időre a bőrhöz rögzítjük, vagy kiöltjük, hogy ne csússzon ki az epeútból. Amennyiben katéter eltávolítása után a szúrás helyén jelentősebb epecsorgás látszik, azt a májban elzárjuk, hogy az epe ne a hasüregbe csorogjon.

A katéter bevezetése kis feszítő érzéssel jár. A katéter mozgatását az epeútban nem érzi.

MIT TEGYÜNK A VIZSGÁLAT ELŐTT?

A vizsgálatot megelőző napon a vacsorát követően ne étkezzen, legfeljebb szénsavmentes folyadékot fogyaszthat. Amennyiben fél, szorong, ami egyébként természetes, akkor éjszakára nyugtatót vagy enyhe altatót célszerű bevenni. Erről kezelőorvosát kérdezze. A beavatkozás reggelén ne egyen, ne igyon. Amennyiben magasvérnyomásos betegség vagy szívbetegség miatt rendszeresen szed gyógyszert azokat szedje be. Alvadásgátlót és bizonyos cukorbetegségre való gyógyszereket tilos bevenni. Kérdezze meg a kezelőorvosát, vagy a vizsgálatot végző radiológus orvost! Amennyiben a vizsgálattal kapcsolatos egyéb kérdése van, célszerű a radiológus orvossal beszélnie a vizsgálat előtt.

LELET KIADÁSA MIKOR TÖRTÉNIK?

A vizsgálat után néhány órával kapja meg a kezelőorvos a leletet. Amennyiben konzultáció szükséges, ez az idő hosszabbodhat.

ELŐJEGYZÉSI IDŐ?

• Egészségbiztosítás terhére, beutalóval 3-10 nap
• Térítéses ellátásban magyar biztosított számár nem kérhető.

Gyakoribb intervenciók: sejt és szövetmintavétel

MILYEN ESETEKBEN AJÁNLJUK?

A sejt- és szövetmintavétel célja, hogy a más módszerrel kimutatott, ámde szöveti szerkezetét, jó vagy rosszindulatúságát tekintve ismeretlen természetű elváltozásból mintát nyerjünk, amit szövettani vagy cytológiai vizsgálatra küldünk. Azért van erre szükség, mert a talált betegség kezelését alapjaiban annak szövettani természete határozza meg. A módszer nagy előnye, hogy a mintavételhez nem kell sebészi feltárást (műtétet) végezni. Előfordulhat, hogy a kóros sejtek nem kerülnek a nyert mintába. Ha azonban a labor és a klinikai eredmények nem erősítik meg a negatív szövettani, vagy cytológiai eredményt, vagyis ennek ellenére alapos a gyanú rosszindulatú betegség fennállására, ilyenkor a mintavételt meg kell ismételni.

MILYEN KOROSZTÁLYNAK?

Indokolt esetben bármely korosztályban elvégezhető.

VAN-E KOCKÁZATA?

A cytológiai mintavételnek gyakorlatilag kockázata nincs. Esetenként kisebb bevérzés előfordulhat, ami inkább többszöri mintavétel esetén fordul elő. Ez kissé kellemetlen lehet, de néhány hét alatt felszívódik és nyomtalanul, károsodást nem okozva gyógyul. Szövettani mintavétel esetén vékony szövethengert metszünk egy adott szervből és a mintát szövettani feldolgozásra küldjük. Itt gyakrabban fordul elő bevérzés. Akkor, ha a mintába artéria fala is belekerül akkor nagyobb vérzés is előfordulhat, és nagyon ritkán ilyenkor szükség lehet az adott artéria elzárására.

A sejt- és szövetmintavételkor ritkán egyéb mellékhatások is előfordulhatnak, ezek az adott szervre jellemzők: májban pl. epeút sérülés, vesében az üregrendszer sérülése, tüdőben a léghólyagok, légutak sérülése. Ezek általában spontán vagy orvosi ellátásra rendeződnek. Nem tekinthetők szövődménynek, hiszen a mintavétel során ritkán, de előfordulhatnak. A vérzéses szövődmények elkerülése érdekében a beavatkozást csak akkor végezzük el, ha laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrizzük a vérzési-alvadási paramétereket és azokat rendben találjuk.

A sejt- és szövetmintavételt nagy gyakorlattal rendelkező szakorvosok és szakasszisztensek végzik, korszerű, műszakilag rendszeresen ellenőrzött berendezéseket használunk. Csak nemzetközileg is elfogadott kiváló minőségű eszközöket és kontrasztanyagokat használunk vizsgálatainkhoz.

HOGYAN LEHET VIZSGÁLATOT KÉRNI?

A beavatkozást a kezelést végző szakorvos kéri, az elvégzett egyéb vizsgálatok eredménye alapján.

VANNAK-E MELLÉKHATÁSAI?

A helyi érzéstelenítés feszítő, csípő érzéssel jár. A bőrfertőtlenítő az arra érzékenyeknél bőrgyulladást okozhat. A máj megszúrása alkalmanként rövid ideig tartó fájdalommal járhat.

HOGYAN ZAJLIK A VIZSGÁLAT?

A sejtmintavétel során a kóros szervbe megfelelő érzéstelenítés után vékony tűt vezetünk, amin keresztül cytológia során sejteket szívunk ki megfelelő fecskendő segítségével. A nyert sejteket tárgylemezre rögzítve küldjük feldolgozásra. Szövetteni mintavétel során szövetdarabot (szövethengert) metszünk ki a bevezetett tűn keresztül egy speciális vágó-eszköz segítségével. Ebben az esetben nemcsak sejteket, hanem kisebb szövetdarabot tudunk szövettani értékelésre továbbítani.

Amennyiben szemmel láthatóan (makroszkóposan) kevés, vagy nem kellő minőségű a nyert minta, még egyszer megkíséreljük a szúrást. Erről természetesen rögtön tájékoztatást adunk.

MIT TEGYÜNK A VIZSGÁLAT ELŐTT?

A cytológiai és szövettani vizsgálatot megelőző napon a vacsorát követően ne étkezzen, legfeljebb szénsavas mentes folyadékot fogyaszthat. Amennyiben fél, szorong, ami egyébként természetes, akkor éjszakára nyugtatót vagy enyhe altatót célszerű bevenni. Erről kezelőorvosát kérdezze. A beavatkozás reggelén ne egyen, ne igyon. Amennyiben magasvérnyomásos betegség vagy szívbetegség miatt rendszeresen szed gyógyszert azokat szedje be. Alvadásgátlót és bizonyos cukorbetegségre való gyógyszereket tilos bevenni. Kérdezze meg a kezelőorvosát, vagy a vizsgálatot végző radiológus orvost! Amennyiben a vizsgálattal kapcsolatos egyéb kérdése van, célszerű a radiológus orvossal beszélnie a vizsgálat előtt.

LELET KIADÁSA MIKOR TÖRTÉNIK?

A vizsgálat után néhány órával kapja meg a kezelőorvos a leletet. Amennyiben konzultáció szükséges, ez az idő hosszabbodhat.

A cytológiai illetve szövettani eredményre néhány napot várni kell.

ELŐJEGYZÉSI IDŐ?

• Egészségbiztosítás terhére, beutalóval 3-10 nap
• Térítéses ellátásban magyar biztosított számár nem kérhető.